A CNC megmunkálás folyamata

A CNC kifejezés a „számítógépes numerikus vezérlés” rövidítése, és a CNC megmunkálás egy olyan szubtraktív gyártási folyamat, amely jellemzően számítógépes vezérlést és szerszámgépeket használ az anyagrétegek eltávolítására egy készletdarabról (úgynevezett nyersdarabról vagy munkadarabról), és egyedi tervezésű alkatrészt hoz létre.

CNC 1 képe
Az eljárás számos anyagon működik, beleértve a fémet, műanyagot, fát, üveget, habot és kompozitokat, és számos iparágban alkalmazható, például nagy CNC megmunkálásnál és repülőgépipari alkatrészek CNC felületkezelésénél.

A CNC megmunkálás jellemzői

01. Magas fokú automatizálás és nagyon magas termelési hatékonyság. A nyersdarabok befogásán kívül minden más megmunkálási folyamat CNC szerszámgépekkel elvégezhető. Automatikus be- és kirakodással kombinálva egy ember nélküli gyár alapvető alkotóeleme.

A CNC megmunkálás csökkenti a kezelő munkaerő-szükségletét, javítja a munkakörülményeket, kiküszöböli a jelölést, a többszörös rögzítést és pozicionálást, az ellenőrzést és egyéb folyamatokat, valamint a kiegészítő műveleteket, és hatékonyan javítja a termelési hatékonyságot.

02. Alkalmazhatóság CNC megmunkálási objektumokhoz. A megmunkálási objektum cseréjekor a szerszámcsere és a nyersdarab befogási módjának megoldása mellett csak átprogramozásra van szükség egyéb bonyolult beállítások nélkül, ami lerövidíti a gyártáselőkészítési ciklust.

03. Nagy megmunkálási pontosság és stabil minőség. A megmunkálási méretpontosság d0,005-0,01 mm között van, amit az alkatrészek bonyolultsága nem befolyásol, mivel a legtöbb műveletet a gép automatikusan elvégzi. Ezért a kötegelt alkatrészek mérete megnő, és a precíziós vezérlésű szerszámgépeken helyzetérzékelő eszközöket is használnak, ami tovább javítja a precíziós CNC megmunkálás pontosságát.

04. A CNC megmunkálásnak két fő jellemzője van: egyrészt jelentősen javíthatja a feldolgozási pontosságot, beleértve a feldolgozási minőség pontosságát és a feldolgozási idő hibáinak pontosságát; másrészt a feldolgozási minőség megismételhetősége stabilizálhatja a feldolgozás minőségét és fenntarthatja a feldolgozott alkatrészek minőségét.

CNC megmunkálási technológia és alkalmazási kör:

A megmunkált munkadarab anyagától és követelményeitől függően különböző megmunkálási módszerek választhatók. Az elterjedt megmunkálási módszerek és alkalmazási körük megértése lehetővé teszi számunkra, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb alkatrész-megmunkálási módszert.

Esztergálás

Az alkatrészek esztergával történő megmunkálásának módszerét gyűjtőfogalomként esztergálásnak nevezzük. Alakító esztergáló szerszámokkal forgó, görbe felületek is megmunkálhatók keresztirányú előtolás közben. Esztergálással menetfelületek, végsíkok, excentrikus tengelyek stb. is megmunkálhatók.

Az esztergálási pontosság általában IT11-IT6, a felületi érdesség 12,5-0,8 μm. Finomisesztergálás során elérheti az IT6-IT5 értéket, az érdesség pedig a 0,4-0,1 μm-t. Az esztergálási megmunkálás termelékenysége magas, a forgácsolási folyamat viszonylag sima, a szerszámok pedig viszonylag egyszerűek.

Alkalmazási terület: központi furatok fúrása, fúrás, dörzsárazás, menetfúrás, hengeresztergálás, furatkiegyenlítés, homlokfelületek esztergálása, hornyok esztergálása, formázott felületek esztergálása, kúpos felületek esztergálása, recézés és menetesztergálás

Marás

A marás egy olyan eljárás, amelynek során egy forgó, többélű szerszámot (marószerszámot) használnak a marógépen a munkadarab megmunkálására. A fő forgácsolómozgás a szerszám forgása. Attól függően, hogy a marás során a fő mozgási sebesség iránya megegyezik-e a munkadarab előtolási irányával vagy ellentétes-e azzal, egyenlőtlen és egyenlőtlen marásra osztják.

(1) Egyenirányú marás

A maróerő vízszintes komponense megegyezik a munkadarab előtolási irányával. Általában van egy rés a munkadarabasztal előtolócsavarja és a rögzített anya között. Ezért a vágóerő könnyen előidézheti a munkadarab és a munkaasztal együttes előrehaladását, ami az előtolási sebesség hirtelen növekedését okozza. Növekedés, ami kések elmozdulását okozza.

(2) Ellenmarás

Elkerülhető vele a lefelé irányuló marás során fellépő mozgásjelenség. A felfelé irányuló marás során a forgácsolási vastagság fokozatosan növekszik a nulláról, így a vágóél elkezd összenyomódni és csúszni a forgácsolással megmunkált felületen, felgyorsítva a szerszámkopást.

Alkalmazási terület: Síkmarás, lépcsőmarás, horonymarás, formázó felületmarás, spirális horonymarás, fogaskerékmarás, forgácsolás

Gyalulás

A gyaluzás általában olyan megmunkálási módszert jelent, amely során a gyalugép a munkadarabhoz képest oda-vissza lineáris mozgást végez a felesleges anyag eltávolítása érdekében.

A gyalulási pontosság általában elérheti az IT8-IT7 értéket, a felületi érdesség Ra6,3-1,6 μm, a gyalulási síkosság elérheti a 0,02/1000 értéket, a felületi érdesség pedig 0,8-0,4 μm, ami kiváló a nagy öntvények feldolgozásához.

Alkalmazási terület: sík felületek gyalulása, függőleges felületek gyalulása, lépcsős felületek gyalulása, derékszögű hornyok gyalulása, ferde élek gyalulása, fecskefark-hornyok gyalulása, D-alakú hornyok gyalulása, V-alakú hornyok gyalulása, ívelt felületek gyalulása, furatok hornyainak gyalulása, fogaslécek gyalulása, kompozit felületek gyalulása

Őrlés

A köszörülés a munkadarab felületének csiszolóeszközön történő megmunkálásának egy olyan módja, amelynek során nagy keménységű mesterséges köszörűkorongot (köszörűkorongot) használnak szerszámként. A fő mozgás a köszörűkorong forgása.

Az őrlési pontosság elérheti az IT6-IT4-et, az Ra felületi érdesség pedig 1,25-0,01 μm, vagy akár 0,1-0,008 μm is lehet. A köszörülés további jellemzője, hogy edzett fémanyagokat is képes megmunkálni, ami a kidolgozás körébe tartozik, ezért gyakran használják utolsó feldolgozási lépésként. Különböző funkciók szerint a köszörülés hengeres köszörülésre, belső furatköszörülésre, síkköszörülésre stb. is osztható.

Alkalmazási terület: hengeres köszörülés, belső hengeres köszörülés, felületköszörülés, alakköszörülés, menetköszörülés, fogaskerék-köszörülés

Fúrás

A fúrógépen különféle belső furatok feldolgozásának folyamatát fúrásnak nevezik, és ez a furatfeldolgozás leggyakoribb módja.

A fúrás pontossága alacsony, általában IT12~IT11, a felületi érdesség pedig általában Ra5,0~6,3 μm. A fúrás után gyakran nagyítást és dörzsárazást alkalmaznak az elősimításhoz és a simításhoz. A dörzsárazási megmunkálás pontossága általában IT9-IT6, a felületi érdesség pedig Ra1,6-0,4 μm.

Alkalmazási terület: fúrás, dörzsárazás, dörzsárazás, menetfúrás, stroncium furatok, felületek kaparása

Unalmas feldolgozás

A fúrómegmunkálás egy olyan feldolgozási módszer, amely fúrógépet használ a meglévő furatok átmérőjének növelésére és a minőség javítására. A fúrómegmunkálás főként a fúrószerszám forgó mozgásán alapul.

A fúrómegmunkálás pontossága magas, általában IT9-IT7, a felületi érdesség Ra6,3-0,8 mm, de a fúrómegmunkálás termelési hatékonysága alacsony.

Alkalmazási terület: nagy pontosságú furatmegmunkálás, több furat simítása

Fogfelszíni megmunkálás

A fogaskerék fogfelület-megmunkálási módszerei két kategóriába sorolhatók: formázási módszer és generációs módszer.

A fogfelület alakító eljárással történő megmunkálásához használt szerszámgép általában egy hagyományos marógép, a szerszám pedig egy alakítómaró, amely két egyszerű alakító mozgást igényel: a szerszám forgómozgását és lineáris mozgását. A fogfelületek generációs eljárással történő megmunkálásához gyakran használt szerszámgépek a fogaskerék-lefejtő gépek, a fogaskerék-alakító gépek stb.

Alkalmazási kör: fogaskerekek stb.

Komplex felületkezelés

A háromdimenziós ívelt felületek vágásához főként másolómarást és CNC marási módszereket, vagy speciális megmunkálási módszereket alkalmaznak.

Alkalmazási terület: komplex görbült felületű alkatrészek

Elektronikus zene

A szikraforgácsolás a szerszámelektróda és a munkadarab elektróda közötti pillanatnyi szikrakisülés által keltett magas hőmérsékletet használja ki a munkadarab felületi anyagának erodálására és a megmunkálás megvalósítására.

Alkalmazási kör:

① Kemény, törékeny, szívós, puha és magas olvadáspontú vezetőképes anyagok feldolgozása;

②Félvezető anyagok és nem vezetőképes anyagok feldolgozása;

③Különböző típusú lyukak, ívelt lyukak és mikrolyukak feldolgozása;

④Különböző háromdimenziós, ívelt felületű üregek feldolgozása, például kovácsolóformák, présöntőformák és műanyag formák öntőkamrái;

5. Vágáshoz, vágáshoz, felületerősítéshez, gravírozáshoz, névtáblák és jelölések nyomtatásához stb.

Elektrokémiai megmunkálás

Az elektrokémiai megmunkálás egy olyan módszer, amely a fém anódos oldódásának elektrokémiai elvét alkalmazza az elektrolitban a munkadarab alakításához.

A munkadarabot az egyenáramú tápegység pozitív pólusához, a szerszámot a negatív pólushoz csatlakoztatják, és a két pólus között kis rés (0,1 mm ~ 0,8 mm) marad. Az elektrolit bizonyos nyomáson (0,5 MPa ~ 2,5 MPa) nagy sebességgel (15 m/s ~ 60 m/s) áramlik át a két pólus közötti résen.

Alkalmazási terület: furatok, üregek, komplex profilok, kis átmérőjű mély furatok megmunkálása, huzagolás, sorjázás, gravírozás stb.

lézeres megmunkálás

A munkadarab lézeres megmunkálását egy lézeres megmunkálógép végzi. A lézeres megmunkálógépek általában lézerekből, tápegységekből, optikai rendszerekből és mechanikus rendszerekből állnak.

Alkalmazási terület: Gyémánthuzalos húzószerszámok, óragörgő-csapágyak, eltérő léghűtéses lyukasztólemezek porózus héjai, motorbefecskendezők kis lyukú megmunkálása, repülőgép-motorlapátok stb., valamint különféle fém- és nemfémes anyagok vágása.

Ultrahangos feldolgozás

Az ultrahangos megmunkálás egy olyan módszer, amely ultrahangos frekvenciát (16 kHz ~ 25 kHz) használ a szerszám végfelületének rezgésére, hogy a munkaközegben szuszpendált abrazív anyagokat megütköztesse, és a csiszolószemcsék megütköznek és polírozzák a munkadarab felületét a munkadarab feldolgozása érdekében.

Alkalmazási terület: nehezen forgácsolható anyagok

Fő alkalmazási iparágak

A CNC által megmunkált alkatrészek általában nagy pontosságúak, ezért a CNC-vel megmunkált alkatrészeket főként a következő iparágakban használják:

Repülőgépipar

A repülőgépipar nagy pontosságú és ismételhetőségű alkatrészeket igényel, beleértve a motorokban lévő turbinalapátokat, az egyéb alkatrészek gyártásához használt szerszámokat, sőt még a rakétahajtóművekben használt égéstereket is.

Autóipar és gépgyártás

Az autóiparban nagy pontosságú öntőformák gyártására van szükség alkatrészek (például motortartók) öntéséhez vagy nagy tűrésű alkatrészek (például dugattyúk) megmunkálásához. A portálgép agyagmodulokat önt, amelyeket az autó tervezési fázisában használnak.

Katonai ipar

A hadiipar nagy pontosságú, szigorú tűréshatárokkal rendelkező alkatrészeket használ, beleértve a rakétaelemeket, a fegyvercsöveket stb. A hadiiparban megmunkált összes alkatrész profitál a CNC gépek pontosságából és sebességéből.

orvosi

Az orvosi beültethető eszközöket gyakran úgy tervezik, hogy illeszkedjenek az emberi szervek formájához, és fejlett ötvözetekből kell gyártani őket. Mivel egyetlen kézi gép sem képes ilyen formák előállítására, a CNC gépek váltak szükségessé.

energia

Az energiaipar a mérnöki tudományok minden területét felöleli, a gőzturbináktól az olyan élvonalbeli technológiákig, mint a magfúzió. A gőzturbináknak nagy pontosságú turbinalapátokra van szükségük a turbina egyensúlyának fenntartásához. A magfúzióban a K+F plazmaelnyomó üreg alakja nagyon összetett, fejlett anyagokból készül, és CNC gépek támogatását igényli.

A gépi megmunkálás napjainkig fejlődött, és a piaci igények javulását követően különféle megmunkálási technikákat fejlesztettek ki. A megmunkálási folyamat kiválasztásakor számos szempontot figyelembe vehet: többek között a munkadarab felületi alakját, méretpontosságát, pozíciópontosságát, felületi érdességet stb.

CNC 2 képe
Csak a legmegfelelőbb folyamat kiválasztásával biztosíthatjuk a munkadarab minőségét és feldolgozási hatékonyságát minimális befektetéssel, és maximalizálhatjuk a keletkező előnyöket.


Közzététel ideje: 2024. január 18.

Hagyja üzenetét

Hagyja üzenetét