Míg a gyártási munkák nagy részét a 3D nyomtató belsejében végzik, mivel az alkatrészek rétegre épülnek, ez nem a vége. Az utófeldolgozás fontos lépés a 3D nyomtatási munkafolyamatban, amely a nyomtatott alkatrészeket késztermékekké változtatja. Vagyis maga az „utófeldolgozás” nem konkrét folyamat, hanem egy olyan kategória, amely számos különféle feldolgozási technikából és technikából áll, amelyeket alkalmazni lehet és kombinálhatunk a különböző esztétikai és funkcionális követelmények kielégítésére.
Mint részletesebben látjuk a cikkben, számos utófeldolgozási és felületi befejezési technika létezik, beleértve az alapvető utófeldolgozást (például a támogatás eltávolítását), a felület simítását (fizikai és kémiai) és a színfeldolgozást. A 3D -s nyomtatás során használható különféle folyamatok megértése lehetővé teszi a termék -előírások és követelmények teljesítését, függetlenül attól, hogy a cél az egységes felületi minőség, az adott esztétika vagy a megnövekedett termelékenység elérése. Vessen egy pillantást.
Az alapvető utófeldolgozás jellemzően a kezdeti lépésekre utal, miután eltávolították és megtisztították a 3D nyomtatott részet az összeszerelőhéjból, ideértve a támogatást és az alapfelület simítását (az alaposabb simítási technikák előkészítése érdekében).
Számos 3D nyomtatási folyamat, beleértve az olvasztott lerakódási modellezést (FDM), a sztereolitográfiát (SLA), a közvetlen fém lézer -szintézist (DMLS) és a széndignális fény szintézisét (DLS), támogató struktúrák használatát igényli kiemelkedések, hidak és törékeny struktúrák létrehozásához - - sajátosság. Noha ezek a struktúrák hasznosak a nyomtatási folyamatban, azokat el kell távolítani, mielőtt a befejezési technikákat alkalmazni lehet.
A támogatás eltávolítását többféle módon lehet elvégezni, de a leggyakoribb folyamat manapság a kézi munkát, például a vágást, a támogatás eltávolításához. Vízben oldódó szubsztrátok használatakor a tartószerkezetet úgy lehet eltávolítani, hogy a nyomtatott tárgyat vízbe merítik. Vannak speciális megoldások az automatizált alkatrészek eltávolításához, különösen a fém -adalékanyag -gyártáshoz, amely olyan eszközöket használ, mint a CNC gépek és robotok a tartók pontos vágására és a toleranciák fenntartására.
Egy másik alapvető utófeldolgozási módszer a homokfúvás. A folyamat magában foglalja a nyomtatott alkatrészek nagynyomású részecskékkel történő permetezését. A spray -anyag hatása a nyomtatási felületre simább, egységesebb textúrát hoz létre.
A homokfúvás gyakran az első lépés a 3D -s nyomtatott felület simításában, mivel hatékonyan eltávolítja a maradék anyagot, és egységesebb felületet hoz létre, amely készen áll a későbbi lépésekhez, például polírozáshoz, festéshez vagy festéshez. Fontos megjegyezni, hogy a homokfúvás nem eredményez fényes vagy fényes felületet.
Az alapvető homokfúváson túl vannak más utófeldolgozási technikák is, amelyek felhasználhatók a nyomtatott alkatrészek simaságának és más felületi tulajdonságainak, például matt vagy fényes megjelenés javítására. Bizonyos esetekben a befejezési technikák felhasználhatók a simaság elérésére, ha különböző építőanyagok és nyomtatási folyamatok használnak. Más esetekben azonban a felületi simítás csak bizonyos típusú táptalajokhoz vagy nyomatokhoz alkalmas. Az alkatrész geometria és a nyomtatási anyag a két legfontosabb tényező, amikor a következő felületi simítási módszerek egyikét választja (mindegyik a Xometry Instant árképzésben kapható).
Ez az utófeldolgozási módszer hasonló a hagyományos média homokfúváshoz, mivel magában foglalja a részecskék nagynyomású nyomtatásra történő alkalmazását. Fontos különbség azonban van: a homokfúvás nem használ semmilyen részecskéket (például homokot), hanem gömb alakú üveggyöngyöket használ, mint közepes a nyomtatás nagy sebességgel történő homokfúvása.
A kerek üveggyöngyök hatása a nyomtatás felületére simább és egységesebb felületi hatást eredményez. A homokfúvás esztétikai előnyein túl a simítási folyamat növeli az alkatrész mechanikai szilárdságát anélkül, hogy befolyásolná annak méretét. Ennek oka az, hogy az üveggyöngyök gömb alakú alakja nagyon felületes hatással lehet az alkatrész felületére.
A bukás, más néven szűrés, hatékony megoldás a kis alkatrészek utófeldolgozására. A technológia magában foglalja a 3D -s nyomtatás dobba történő elhelyezését, kis kerámia, műanyag vagy fémdarabokkal együtt. A dob ezután forog vagy rezeg, és a törmelék dörzsöli a nyomtatott részhez, eltávolítva a felületi szabálytalanságokat és sima felületet hozva létre.
A médiaszámolás erősebb, mint a homokfúvás, és a felület simaságát a tompa anyag típusától függően beállíthatjuk. Például használhatja az alacsony szemcsés táptalajt durvabb felületi textúrát, míg a nagy szemcsés chips használata simább felületet eredményezhet. A leggyakoribb nagy befejező rendszerek egy része képes kezelni a 400 x 120 x 120 mm vagy 200 x 200 x 200 mm méretű alkatrészeket. Bizonyos esetekben, különösen az MJF vagy az SLS alkatrészek esetében, a szerelvényt hordozóval csiszolhatják.
Míg a fenti simítási módszerek fizikai folyamatokon alapulnak, a gőz simítása a nyomtatott anyag és a gőz közötti kémiai reakcióra támaszkodik, hogy sima felületet teremtsen. Pontosabban, a gőzzel történő simítás magában foglalja a 3D -s nyomtatást egy párologtató oldószernek (például FA 326) egy lezárt feldolgozó kamrában. A gőz ragaszkodik a nyomtatás felületéhez, és egy szabályozott kémiai olvadékot hoz létre, simítva a felületi hiányosságokat, gerinceket és völgyeket az olvadt anyag újraelosztásával.
A gőz simításáról arról is ismert, hogy a felületnek csiszolt és fényesebb felületet ad. Általában a gőz simításának folyamata drágább, mint a fizikai simítás, de a jobb sima és fényes felületének köszönhetően előnyös. A gőz simítása kompatibilis a legtöbb polimerrel és az elasztomer 3D nyomtatóanyagokkal.
A színezés mint további utófeldolgozási lépés nagyszerű módja annak, hogy javítsa a nyomtatott kimenet esztétikáját. Noha a 3D-s nyomtatási anyagok (különösen az FDM szálak) különféle színválasztékban kaphatók, a tonizálás utófeldolgozásként lehetővé teszi az anyagok és nyomtatási folyamatok használatát, amelyek megfelelnek a termék specifikációinak, és elérjék a megfelelő szín egyezést egy adott anyaghoz. termék. Itt található a két leggyakoribb színezési módszer a 3D nyomtatáshoz.
A spray -festmény egy népszerű módszer, amely magában foglalja az aeroszolos permetezőgép használatát, hogy egy festékréteget felvigyen a 3D -s nyomtatásra. A 3D -s nyomtatás szünetével egyenletesen permetezheti a festéket az alkatrészre, lefedve a teljes felületet. (A festék szelektíven is alkalmazható maszkolási technikákkal.) Ez a módszer gyakori mind a 3D nyomtatott, mind a megmunkált alkatrészeknél, és viszonylag olcsó. Ugyanakkor van egy fő hátránya: Mivel a tintát nagyon vékonyan alkalmazzák, ha a nyomtatott rész karcolódik vagy kopott, a nyomtatott anyag eredeti színe láthatóvá válik. A következő árnyékolási folyamat megoldja ezt a problémát.
A spray -festéssel vagy kefével ellentétben a 3D -s nyomtatásban lévő tinta behatol a felület alá. Ennek számos előnye van. Először, ha a 3D -s nyomtatás kopott vagy karcolódik, élénk színei érintetlenek maradnak. A folt sem hámozódik le, ezt a festékről ismert. A festés másik nagy előnye, hogy nem befolyásolja a nyomtatás dimenziós pontosságát: Mivel a festék behatol a modell felületére, nem növeli a vastagságot, és ezért nem eredményezi a részletek elvesztését. A specifikus színezési folyamat a 3D nyomtatási folyamattól és az anyagoktól függ.
Mindezek a befejezési folyamatok akkor lehetségesek, ha olyan gyártási partnerrel dolgoznak, mint a Xometry, lehetővé téve a professzionális 3D -s nyomatok létrehozását, amelyek megfelelnek mind a teljesítmény, mind az esztétikai előírásoknak.
A postai idő: április-24-2024