A precíziós fém alkatrészeket gyakran különféle precíziós megmunkálási technológiákkal gyártják, amelyek közül a CNC megmunkálás az egyik leggyakoribb módszer. A precíziós alkatrészek általában magas színvonalat követelnek meg mind a méretek, mind a megjelenés tekintetében.
Ezért CNC megmunkáló fémek, például alumínium és réz használatakor a szerszámnyomok és vonalak megjelenése a késztermék felületén aggodalomra ad okot. Ez a cikk a fémtermékek megmunkálása során keletkező szerszámnyomok és vonalak okait tárgyalja. Lehetséges megoldásokat is javasolunk.
A szerelvények elégtelen szorítóereje
Okok:Egyes üreges fémtermékekhez vákuumos szerelvényeket kell használni, és a felületi egyenetlenségek miatt nehézséget okozhat a megfelelő szívóerő létrehozása, ami szerszámnyomokat vagy vonalakat eredményezhet.
Megoldás:Ennek enyhítésére érdemes lehet áttérni az egyszerű vákuumos szívásról a nyomással vagy oldalirányú megtámasztással kombinált vákuumos szívásra. Alternatív megoldásként alternatív rögzítési lehetőségeket is fel lehet tárni az adott alkatrész-szerkezetek alapján, a megoldást az adott problémához igazítva.
Folyamattal kapcsolatos tényezők
Okok:Bizonyos termékgyártási folyamatok hozzájárulhatnak a problémához. Például az olyan termékek, mint a táblagépek hátlapjai, egy sor megmunkálási lépésen mennek keresztül, amelyek magukban foglalják az oldalsó lyukak lyukasztását, majd az élek CNC marását. Ez a sorozat észrevehető szerszámnyomokat eredményezhet, amikor a marás eléri az oldalsó lyukak pozícióit.
Megoldás:Ennek a problémának egy gyakori példája az elektronikai termékek burkolatának alumíniumötvözetének kiválasztásakor jelentkezik. A probléma megoldása érdekében a folyamat módosítható úgy, hogy az oldalsó lyukasztást és marást kizárólag CNC marással helyettesítik. Ugyanakkor biztosítva az állandó szerszámbefogást és csökkentve az egyenetlen forgácsolást marás közben.
A szerszámpálya-elmozdulás nem megfelelő programozása
Okok:Ez a probléma gyakran felmerül a termékgyártás 2D kontúrmegmunkálási fázisában. A CNC programban rosszul megtervezett szerszámpálya-elmozdulás nyomokat hagy a szerszám belépési és kilépési pontjain.
Megoldás:A belépési és kilépési pontokon a szerszámnyomok elkerülésének kihívására egy tipikus megközelítés a szerszámbefogási távolság enyhe átfedésének (körülbelül 0,2 mm) bevezetését jelenti. Ez a technika a gép vezérorsójának pontosságában esetlegesen előforduló pontatlanságok kiküszöbölésére szolgál.
Bár ez a stratégia hatékonyan megakadályozza a szerszámnyomok kialakulását, ismétlődő megmunkálást eredményez, ha a termék anyaga lágy fém. Következésképpen ezen a szakaszon a textúra és a szín eltérhet más területekhez képest.
Halpikkely minták sík, megmunkált felületeken
Okok:Pikkely- vagy kör alakú mintázatok megjelenése a termék sík felületein. A lágy fémek, például az alumínium/réz megmunkálásához használt vágószerszámok általában 3-4 élű ötvözetmarók. Keménységük HRC55 és HRC65 között változik. Ezeket a marószerszámokat a szerszám alsó élével dolgozzák fel, és az alkatrész felületén jellegzetes pikkelymintázatok alakulhatnak ki, amelyek befolyásolják az összképét.
Megoldás:Gyakran megfigyelhető a magas síkfelületi követelményeket támasztó termékeknél és a süllyesztett szerkezetű sík felületeknél. Megoldást jelenthet a szintetikus gyémánt anyagból készült vágószerszámokra való áttérés, amely segít simább felületi minőség elérésében.
Berendezésalkatrészek öregedése és kopása
Okok:A termék felületén megjelenő szerszámnyomok a berendezés orsójának, csapágyainak és vezérorsójának öregedésének és kopásának tulajdoníthatók. Ezenkívül a CNC rendszer nem megfelelő holtjáték-paraméterei is hozzájárulnak a hangsúlyos szerszámnyomok kialakulásához, különösen lekerekített sarkok megmunkálásakor.
Megoldás:Ezek a problémák a berendezésekkel kapcsolatos tényezőkből erednek, és célzott karbantartással és cserével kezelhetők.
Következtetés
Az ideális felület elérése a CNC megmunkálású fémekben hasznos megközelítéseket igényel. Különböző módszerek léteznek a szerszámnyomok és vonalak elkerülésére, amelyek magukban foglalják a berendezések karbantartásának, a készülékek fejlesztésének, a folyamatbeállításoknak és a programozás finomításának kombinációját. Ezen tényezők megértésével és kijavításával a gyártók biztosíthatják, hogy a precíziós alkatrészek ne csak a méretkritériumoknak feleljenek meg, hanem a kívánt esztétikai tulajdonságokkal is rendelkezzenek.